Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége (MOTESZ) által koor­dinált Szív és Érrendszeri Nemzeti Program és számos alprogram sikeresen valósította meg a lakossági egészség-felvilágosítást, az egészségmegőrzés feladatainak is­mertetését és ezeken keresztül a beteg­ségmegelőzést.^1–3A korábbi években az „Éljen 140/90 alatt!” program,⁴az „Ereink Védelmében (ÉRV)” Program, a Nemzeti Diabétesz Program, a Stroke Program, az Infarktus Regiszter, az elhízás és a kolesz­terincsökkentés, illetve a „Mozgás = Egész­ség” programjai mindezek megvalósulási színterei, lehetőségei voltak.

A szimpatikus–paraszimpatikus egyensúly helyreállítása a hypertonia te­rápiájában is nagy jelentőséggel bír. A szimpatikus aktiváció csökkentése mellett a muszkarinreceptorokon érvényesülő paraszimpatikus hatás be­folyásolása is figyelemre méltó lehetőség. A carvedilol komplex béta- és alfa-blokkoló hatása mellett a muszkarinreceptoron érvényesülő hatásával helyreállítja a szimpatikus–paraszimpatikus egyensúlyt. A közlemény a pa­raszimpatikus hatás jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A PURE vizsgálat azt mutatta, hogy csak napi 5 g-nál magasabb nátriumbevitel esetén növekszik a stroke és a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.

A Magyar Kardiológiai Társaság 2017. évi, jubileumi kongresszusán a Servier és az Egis gyógyszergyárak közös támogatásával igen nagy érdeklődést kiváltó szimpózium került megrendezésre. Az alábbi közlemény a szim­póziumot nyitó, a betegadherencia kérdéskörét taglaló előadást összegzi.

A szédülés sürgősségi eseteiben a célzott anamnézissel és egy ágy melletti speciális vizsgálattal biztonsággal különíthetjük el a perifériás és a centrális eredetű szédülést. A centrális szédülésre jellemző a negatív Halmágyi-teszt, az irányváltó nisztagmus és a vertikális szemtengelyeltérés együttes vagy külön-külön előfordulása, még azokban az esetekben is, ahol nincsenek jelen egyéb neurológiai tünetek. A veszélyesebb centrális szédülések gya­núja esetén képalkotó vizsgálatot kell végeznünk, elsősorban MRI-t, az esetleg életet veszélyeztető állapotok megelőzése és kezelése érdekében.

Az alvásfüggő légzészavarok népegészségügyi jelentőségét – különö­sen a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a magas vérnyomás, illetve a mentális deficit, személyiségváltozás és napközbeni aluszékonyság szind­róma terén – az utóbbi években mind több tudományos bizonyítékként elfogadott vizsgálat erősítette meg. Mindezek mellett az alvásmediciná­ban ez a legnagyobb prevalenciájú és mortalitású betegségcsoport, az itt végzett diagnosztikus és terápiás munkában nyilvánul meg leginkább az alvásmedicina multidiszciplináris karaktere.

A manifeszt koszorúér-betegség két fő megjelenési formája a stabil be­tegség és az akut coronaria-szindróma (ACS: instabil angina pectoris vagy miokardiális infarktus). A legtöbb akut coronaria-esemény hátterében plakkruptúra (70–75%) vagy erózió (20–25%) áll, amely trombusképződés révén okoz érelzáródást. Mivel az ilyen események többsége reggel követ­kezik be, a gyógyszerválasztásnál a reggeli protrombotikus és trombolitikus folyamatokra kifejtett hatásokat is érdemes szem előtt tartani.

American Journal of Cardiovascular Drugs, 2016. augusztus

Öt éve spanyol kutatók azt találták, hogy a vérnyomáscsökkentők esti bevétele hatásosabb, mint a reggeli gyógyszerszedés. Ez a gyakorlat világszerte elterjedt, de most egy angol vizsgálat azt mutatta: mindegy, mikor veszik be az antihipertenzív gyógyszert, csak mindig bevegyék.

A világon a nők legalább 40%-a és a férfiak egyharmada küzd valamilyen szexuális funkciózavarral. E zavarok hátterében fontos tényező a tesz­toszteronhiány. Az utóbbi időben az USA-ban a tesztoszteronforgalma­zás közel ötvenszeresére nőtt. Hazánkban a férfiak primer és szekunder hipogonadizmusának kezeléséhez orális, injekciós és transzdermális ké­szítmények állnak rendelkezésre. Androgénhiányos nőknek tesztoszteron rutinszerűen nem adható.